Tervezze meg az útját
Készpénz vagy kártya Japánban? Jen, IC-kártya, ATM, adómentesség
Japán ma már nem az a csak készpénzt ismerő ország, amelyről a régi útikönyvek írtak, de készpénzmentesnek sem mondható. A városi üzletek, éttermek és taxik többségében lehet kártyával fizetni, a telefonon vagy a zsebben hordott IC-kártyával a vonaton és a kisboltban is fizethet, a ramenbüfé jegyautomatája, a vendégház és a vidéki taxi viszont még mindig kérhet készpénzt. Útmutatónk elmondja, mit vigyen magával, mely automaták fogadják el a kártyáját, hogyan váltson pénzt, és hogyan működik az adó-visszatérítés.
Ebben az útikalauzban
Megjelenítés a térképen ↗ — új lapon nyílik megRöviden
Vigyen Visa vagy Mastercard kártyát és nagyjából ¥20 000–30 000 készpénzt – a GO TOKYO ennyit javasol beszerezni indulás előtt. Szerezzen be egy Welcome Suica vagy más IC-kártyát a vonatokra, buszokra és kisboltokra. Ha több készpénz kell, használja a 7-Eleven üzletekben lévő Seven Bank ATM-eket (külföldi kártyával felvételenként legfeljebb ¥100 000) vagy a Japan Post Bank automatáit (felvételenként ¥50 000, esetleg ¥220 díjjal), és válassza a jenben történő terhelést. Borravalót ne adjon. Az adómentes üzletek a teljes árat kérik el, az üzletenként és naponta legalább ¥5000 (adó nélküli) értékű vásárlás adóját pedig a repülőtéri vámellenőrzés után térítik vissza; az ellenőrzésen még a poggyász feladása előtt kell átesnie.

- A lényeg
- Indulás előtt intézze el, útközben töltse fel
- Hol érvényes
- Pénztárca, telefon és IC-kártya
- Mikor
- Egész évben ugyanígy; ünnepnapokon, például újév idején rövidebb az ATM-ek nyitvatartása.
A jen: bankjegyek, érmék, és mennyi készpénz legyen Önnél
Japán pénzneme a jen (JPY, jele ¥). A JNTO szerint ¥1000-es, ¥2000-es, ¥5000-es és ¥10 000-es bankjegy, valamint ¥1-tól ¥500-ig terjedő érmék vannak forgalomban. ¥2000-est ritkán lát; a JNTO figyelmeztet, hogy könnyű összetéveszteni az ¥1000-essel, ezért ha ilyet kap, nézze meg jól a visszajárót. Kis vásárlásnál sem gond a ¥10 000-es: a GO TOKYO szerint egyetlen üzletben sem fogják emiatt megnehezíteni a dolgát. A Bank of Japan 2024. július 3-án kezdte kibocsátani az új bankjegysorozatot, így ugyanabból a címletből kétféle kivitellel is találkozhat.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a fogyasztási adó általános kulcsa 10%, az élelmiszereké és az alkoholmentes italoké 8%, kivéve, ha helyben fogyasztja őket: az elvitelre vett ebédet tehát 8%, ugyanezt az ételt helyben elfogyasztva 10% adó terheli. A JNTO szerint egy étkezés kisboltban vagy egyszerű étteremben nagyjából ¥500–1000.
A GO TOKYO Tokiót viszonylag készpénzközpontú városnak nevezi, és megjegyzi, hogy nem ritka, ha a helyiek a mindennapokban ¥20 000–30 000-et hordanak maguknál; nagyjából ennyit javasol beszerezni még otthon, a saját bankjában, családdal többet. Az aprópénz gyorsan felgyűlik, ezért jól jön egy kis pénztárca az érméknek. Ha ¥1 milliónál több készpénzt vagy más fizetési eszközt visz magával, a japán vámhatóság (Japan Customs) be- és kilépéskor is bejelentést ír elő; a többi vámszabályról japán beutazási útmutatónk ír.
Hol működik a kártya, és hol kell még készpénz
A JNTO szerint a nagyvárosok legtöbb üzletében, éttermében és taxijában általában elfogadják a hitelkártyát, a GO TOKYO szerint pedig sok üzletben és létesítményben lehet American Express, Visa, Mastercard, Diners Club és JCB kártyával fizetni.
Minden máshoz készpénz kell. A JNTO gyakori kérdései szerint a kis üzletek és vendégházak előfordulhat, hogy csak készpénzt fogadnak el, a GO TOKYO pedig megjegyzi, hogy egyes független üzletek és vállalkozások nem fogadnak el kártyát. A GO TOKYO ramenkalauza szerint sok ramenbüfében egy készpénzes jegyautomatánál kell rendelni. A JNTO szerint a nagyvárosi taxikban általában lehet hitelkártyával fizetni, vidéken viszont előfordul, hogy csak készpénzzel; egyes rendelők sem fogadnak el hitelkártyát, ami akkor fontos, ha orvoshoz kell mennie. Ezekre az esetekre legyen Önnél néhány ezer jen bankjegyben és érmében, vidéki utakra pedig több.
Ha a kártyaterminál vagy az ATM felajánlja, hogy otthoni pénznemében terheli meg, válassza a jent. Ha a jent választja, saját kártyakibocsátója váltja át az összeget a terheléskor; ha az otthoni pénznemet, az árfolyamot helyben a gép szabja meg – ez az úgynevezett dinamikus devizaátváltás.
Az éjszakai életnek van egy sajátos csapdája. A brit külügyminisztérium beszámol olyan esetekről, amikor bódítószert kevertek a vendég italába, majd hatalmas hitelkártyás számlát terheltek rá, valamint bárszámlák körüli viták utáni letartóztatásokról, különösen Tokió Kabukicho és Roppongi negyedében. Azt tanácsolja, ne kövesse az utcai felhajtókat a bárokba, belépés előtt kérjen áras itallapot, tartsa számon, mit rendelt, és csak annyi kártyát és készpénzt vigyen magával, amennyire szüksége van.

IC-kártyák, érintéses kapuk és kódos fizetés
Látogatóként az IC-kártya a leghasznosabb fizetőeszköz. A Suica, a PASMO, az ICOCA és a többi regionális kártya előre feltöltős, készpénzzel újratölthető; az állomás beléptetőkapujánál vagy a buszon az olvasó fölé kell tartani, és a GO TOKYO szerint ugyanezzel a kártyával a részt vevő üzletekben és automatáknál is fizethet. A Suica a többi nagy regionális kártya területén is használható, így az ICOCA-t használó Kansai régióban is, vagyis egyetlen kártyával a legtöbb utat megoldhatja.
2026. október 28-i ellenőrzésünkkor a GO TOKYO szerint a normál Suica ¥1000-től volt kapható, ebben ¥500 letét is benne van. A rövid időre érkezők a Welcome Suica vagy a Tourist PASMO kártyát is választhatják: ezekhez nem kell letét, és 28 napig használhatók az elektronikus pénzt elfogadó üzletekben, a taxikban és a turisztikai létesítményekben. A Welcome Suica Mobile alkalmazás a telefonján hoz létre Suicát, és fel is tölti, akár érkezés előtt, akár utána. Japán közlekedési útmutatónk elmagyarázza, mely telefonokon működnek a mobilos kártyák, és hol nem használható már az IC-kártya, például a Niseko felé vezető vonalon.
A saját érintéses bankkártyával való beléptetés terjed, de még nem általános. A GO TOKYO szerint Tokióban és környékén sok vasút- és metróvonalon érintheti a hitelkártyáját, a JR vonalain, a Keisei Line-on és a Tokyo Monorailen viszont nem. Osakában az Osaka Metro a metrókapuknál regisztráció nélkül elfogadja az érintéses Visa, Mastercard, JCB, American Express, Diners Club, Discover és UnionPay kártyákat és telefonokat, és ugyanez érvényes az Osaka City Bus legtöbb járatára; mindig a felnőttjegy árát számítja fel. A Kintetsu az Ikoma sikló kivételével minden vonalán elfogad érintéses kártyát. Az IC-kártya legyen az alapmegoldás, a bankkártya pedig a tartalék.
A japán QR-kódos alkalmazásokkal más a helyzet. A PayPay elfogadja a látogatók otthoni e-pénztárcáit azoknál a kereskedőknél, amelyek kihelyezték a PayPay QR-kódját, és csatlakoztak az Alipay+ rendszerhez: 2026. június 29-i listáján a PayPay 17 ország és régió 35 szolgáltatását nevezi meg, köztük az Alipayt, a WeChat Payt, a Kakao Payt, a NAVER Payt, a Tosst, a GCasht, a Touch 'n Go eWalletet, a TrueMoneyt, Európából pedig a Bluecode-ot és a Tinabát. Ön beolvassa az üzlet kódját, a jenben megadott árat pedig átszámítják az Ön pénznemére. Magához a PayPayhez japán mobilszám kell: a PayPay súgója szerint külföldi mobilszámmal nem lehet regisztrálni. A legtöbb európai látogató ezért bankkártyával vagy IC-kártyával fizet.
Külföldi kártyát elfogadó ATM-ek: limitek és díjak
Két hálózat a legfontosabb. A Seven Bank több mint 28 000 ATM-et üzemeltet Japán-szerte a 7-Eleven üzletekben és a fő nemzetközi repülőtereken, angol és más nyelvű menüvel. 2026. október 28-i ellenőrzésünkkor a Seven Bank a külföldön kibocsátott kártyákra felvételenként ¥100 000-es, mágnescsíkos tranzakciónál ¥30 000-es limitet adott meg; Visa és Mastercard kártyával a nap 24 órájában lehet pénzt felvenni, a JCB, az American Express, a Discover, a UnionPay és a Diners Club kártyáknál éjszaka rövid szünetek vannak. A külföldi kártyák díja kártyamárkánként eltér. Visa és Mastercard esetén az automata megkérdezi, jenben vagy az otthoni pénznemben számoljon-e el: válassza a jent.
A Japan Post Bank postahivatali ATM-jei, valamint a FamilyMart üzletekben és máshol található kisebb automatái elfogadják a Visa, PLUS, Mastercard, Maestro, Cirrus, JCB, UnionPay és Discover kártyákat. Honlapja szerint egyes külföldi kártyákkal felvételenként ¥220 a díj, a limit pedig tranzakciónként ¥50 000. A postai ATM-ek hétfőtől szombatig 07:00 és 23:00, vasár- és ünnepnap 07:00 és 21:00 között működnek, újév és a Golden Week idején pedig változik a nyitvatartás.
A JNTO a Mitsubishi UFJ, az SMBC és a Mizuho fiókjait is említi, ahol külföldi kártyával lehet pénzt felvenni; figyelmeztet, hogy az ATM-díj napszaktól függően változhat, nem minden automata működik éjjel-nappal, és a belvárosi gépekből kifogyhat a készpénz. Bármennyit kér is az automata, saját bankja ehhez még hozzászámíthatja a maga díját, ezért a ritkább, nagyobb összegű felvétel általában olcsóbb.

Fizetés a shinkansenen, a taxiban és az autópályán
A távolsági vonatjegyet könnyű kártyával kifizetni. A Tokaido, Sanyo és Kyushu shinkansen online foglalási rendszere, a smartEX hitelkártyás fizetést fogad el, felszállni QR-jeggyel vagy regisztrált IC-kártyával lehet; ha papírjegyet vett át, és visszatérítést kér, a smartEX szerint a jegyet a fizetéshez használt kártyával együtt kell bemutatnia a JR Central, a JR West vagy a JR Kyushu egyik nagyobb állomási pénztáránál. Japan Rail Pass útmutatónk kiszámolja, olcsóbb-e a bérlet, mint az egyes jegyek.
Taxit a legegyszerűbb alkalmazással hívni. A JNTO az S.RIDE, az Uber, a DiDi és a GO alkalmazást említi angol nyelvű taxirendelőként; vidéken azonban ne feledje, hogy maga a taxi könnyen lehet, hogy csak készpénzt fogad el.
Ha autót bérel, a JNTO szerint a gyorsforgalmi utak díját a zöld táblás sávokban a kapunál készpénzzel vagy hitelkártyával, a lila táblás sávokban pedig ETC-kártyával, automatikusan fizetheti. A legtöbb autókölcsönző ad ETC-kártyát, az útdíjakat pedig az autó leadásakor kell rendezni. A JNTO egy Tokió–Kiotó útvonalra nagyjából ¥10 070 útdíjat ad meg.
Pénzváltás: repülőterek, bankok és pénzváltópultok
Ha már némi jennel érkezik, megúszhat egy sorban állást, de nem muszáj. A JNTO szerint minden nagy repülőtér érkezési csarnokában van pénzváltó, és külföldi valutát bankokban, egyes szállodákban és országszerte pénzváltókban is lehet váltani. A GO TOKYO hozzáteszi, hogy Naritán, Hanedán és Tokió belvárosának legtöbb nagy negyedében vannak több tucat valutát elfogadó pénzváltók. Az árfolyam naponta változik, és hogy egy pénzváltó milyen valutát fogad el, az helyenként eltér.
Látogatóként a bank a legkevésbé kényelmes megoldás: a JNTO szerint sok fiók 15:00-kor bezár. Gyakran egyszerűbb jent felvenni egy ATM-ből, mint bankjegyet váltani, és a legtöbb úthoz elég egy bankkártya, egy IC-kártya és egy-két készpénzfelvétel.

Borravaló és felszolgálási díj
Borravalót ne adjon. A JNTO szerint Japánban a bárokban, kávézókban, éttermekben, taxikban és szállodákban nem szokás borravalót adni, a gyakori kérdések oldala pedig hozzáteszi, hogy csak a számlán szereplő összeget kell kifizetni. A JNTO szerint a taxisok nem várnak borravalót, és el sem fogadják. A GO TOKYO megjegyzi, hogy egyes helyeken ehelyett felszolgálási díjat számítanak fel, így amit a számlán lát, pontosan annyit kell fizetnie.
A JNTO egyetlen kivételt említ: a külföldi szokásokat ismerő magán-idegenvezető vagy tolmács köszönetképpen elfogadhat borravalót. Ilyenkor sem elvárás; ha mégis ad, tegye a pénzt egy kis borítékba – ilyet kisboltokban, papírboltokban és ¥100-os boltokban árulnak.
Adó-visszatérítés és indulási adó
2026. november 1. óta Japánban az adómentes vásárlás visszatérítéses rendszerben működik; korábban az adómentes üzletek fogyasztási adó nélküli áron adták el az árut a látogatóknak. A Japán Turisztikai Ügynökség (Japan Tourism Agency) tájékoztatása szerint az új rendszerben az üzletben a teljes, adót is tartalmazó árat fizeti ki. A vásárlástól számított 90 napon belül az indulási repülőtéren vagy tengeri kikötőben a vámmal igazoltatnia kell, hogy kiviszi az árut Japánból, és az adót ezt az ellenőrzést követően térítik vissza. A Japánon kívül élő külföldi állampolgárok akkor jogosultak rá, ha belépésük óta kevesebb mint hat hónapja tartózkodnak az országban. A vásárlásnak üzletenként és naponta el kell érnie az adó nélküli ¥5000-et, a mennyiség pedig nem lehet több annál, amennyit maga ki tud vinni.
A visszatérítést az üzlet vagy az általa megbízott visszatérítési szolgáltató fizeti ki, nem a vám. Az ügynökség lehetséges módként a banki átutalást, a hitelkártyára történő visszatérítést, az alkalmazáson keresztüli visszatérítést és az indulási kikötőben vagy repülőtéren történő készpénzes kifizetést sorolja fel; hogy melyiket kínálja, azt az üzlet dönti el, ezért vásárláskor kérdezze meg, hogyan kapja meg a pénzt.
A repülőtéren a poggyász feladása előtt menjen a nemzetközi indulási csarnokban álló adómentességi önkiszolgáló terminálhoz, vigye magával az összes adómentesen vásárolt árut, és olvassa be az útlevelét. Zöld jelzésnél az ellenőrzés néhány másodperc alatt lezárul; piros jelzésnél az árut be kell mutatnia egy vámtisztnek. A Narita, Haneda, Kansai, Chubu, Fukuoka, New Chitose és Naha repülőtéren a Visit Japan Weben keresztül is elintézheti, az indulási csarnok erre kijelölt Wi-Fi-hálózatán. Ha egy nyugta valamelyik tétele hiányzik vagy elfogyott – az élelmiszert és a kozmetikumot is beleértve –, az egész nyugtára semmit sem térítenek vissza, és az ügynökség arra is figyelmeztet, hogy sem a légitársaság, sem a vám nem kártalanítja, ha az eljárás miatt lekési a járatát.
Japán indulási adója, az International Tourist Tax indulásonként ¥3000, a 2026. június 30-ig (bezárólag) kiállított, erre jogosult jegyeknél ¥1000. A Nemzeti Adóhivatal szerint a légitársaságok és a tengerjáró hajótársaságok a jegyárban szedik be, így a repülőtéren nem kell semmit fizetni. A helyszíni napi költségekről japán utazási költségkalauzunk ír.
Gyakorlati kérdések
Mindenhol fizethetek hitelkártyával Japánban?
Nem mindenhol. A JNTO szerint a nagyvárosok legtöbb üzletében, éttermében és taxijában általában elfogadják a kártyát, a kis üzletek, a vendégházak, sok ramenbüfé jegyautomatája, a vidéki taxik és egyes rendelők viszont csak készpénzt fogadnak el. Legyen Önnél jen is.
Mennyi készpénzt vigyek Japánba?
A GO TOKYO nagyjából ¥20 000–30 000-et javasol – ennyit hord magánál sok tokiói lakos –, családdal pedig többet. Ha elfogy, a 7-Eleven üzletek Seven Bank ATM-jeiből vagy a Japan Post Bank automatáiból vehet fel újabb készpénzt.
Mely japán ATM-ek fogadnak el külföldi kártyát?
A 7-Eleven üzletek Seven Bank ATM-jei (külföldön kibocsátott kártyával felvételenként legfeljebb ¥100 000), a postákon és egyes FamilyMart üzletekben található Japan Post Bank ATM-ek (felvételenként legfeljebb ¥50 000, esetleg ¥220 díjjal), valamint néhány Mitsubishi UFJ, SMBC és Mizuho automata. Saját bankja is számíthat fel díjat.
Fizethetek érintéssel a bankkártyámmal a japán vonatokon?
Sok vonalon igen, de nem mindegyiken. A GO TOKYO szerint az érintéses hitelkártyák sok tokiói vasút- és metróvonalon működnek, a JR vonalain, a Keisei Line-on és a Tokyo Monorailen viszont nem; az Osaka Metro és a Kintetsu elfogadja őket. Egy IC-kártya, például a Welcome Suica szinte mindenhol használható.
Használhatom turistaként a PayPayt?
Nem, legalábbis a PayPay saját alkalmazásával nem: a PayPay szerint külföldi mobilszámmal nem lehet regisztrálni. Ha viszont a PayPay által elfogadott 35 külföldi e-pénztárca valamelyikét használja, például az Alipayt, a Kakao Payt vagy a GCasht, az Alipay+ rendszerhez csatlakozott kereskedőknél beolvashatja a PayPay-kódokat.
Adjak borravalót Japánban?
Nem. A JNTO szerint éttermekben, bárokban, taxikban és szállodákban nem szokás borravalót adni; a számla összegét kell kifizetni. Egyes helyeken felszolgálási díjat számítanak fel.
Hogyan működik az adómentes vásárlás Japánban?
A teljes, adót is tartalmazó árat fizeti ki, az adót pedig az üzlet vagy a megbízott visszatérítési szolgáltató téríti vissza az induláskor tartott vámellenőrzés után, amelyre a vásárlástól számított 90 napon belül kell sort keríteni. Üzletenként és naponta legalább ¥5000-et kell költenie (adó nélkül), az ellenőrzést pedig a repülőtéri terminálnál, a poggyász feladása előtt végezze el.
Források és ellenőrzés indulás előtt
(29)
- JNTO: pénzváltás és ATM-ek ↗ — új lapon nyílik meg
- JNTO: az utazás megtervezése ↗ — új lapon nyílik meg
- JNTO: gyakori kérdések ↗ — új lapon nyílik meg
- JNTO: borravaló Japánban ↗ — új lapon nyílik meg
- JNTO: taxik ↗ — új lapon nyílik meg
- JNTO: utasbiztosítás Japánban ↗ — új lapon nyílik meg
- GO TOKYO: pénzhasználat és pénzváltás ↗ — új lapon nyílik meg
- GO TOKYO: olcsó jegyek és IC-kártyák ↗ — új lapon nyílik meg
- GO TOKYO: ramenfogyasztási útmutató Tokióhoz ↗ — új lapon nyílik meg
- Osaka Metro: érintéses fizetés ↗ — új lapon nyílik meg
- Kintetsu Railway: Tap to Ride ↗ — új lapon nyílik meg
- PayPay: külföldi fizetési szolgáltatások a PayPay-kereskedőknél (2026. június 29.) ↗ — új lapon nyílik meg
- PayPay súgó: mi kell a PayPay használatához (japánul) ↗ — új lapon nyílik meg
- Seven Bank: ATM-ek külföldön kibocsátott kártyákhoz ↗ — új lapon nyílik meg
- Seven Bank: ATM-eknél használható külföldi kártyák ↗ — új lapon nyílik meg
- Seven Bank: készpénzfelvétel külföldi kártyával ↗ — új lapon nyílik meg
- Japan Post Bank: nemzetközi ATM-szolgáltatás ↗ — új lapon nyílik meg
- Bank of Japan: új bankjegysorozat ↗ — új lapon nyílik meg
- Pénzügyminisztérium: a fogyasztási adó áttekintése ↗ — új lapon nyílik meg
- Japan Customs: utaseljárások ↗ — új lapon nyílik meg
- Japán Turisztikai Ügynökség: az adómentes vásárlás visszatérítéses módszere ↗ — új lapon nyílik meg
- Japán Turisztikai Ügynökség: utazói gyakori kérdések a visszatérítéses módszerről ↗ — új lapon nyílik meg
- Japán Turisztikai Ügynökség: adómentes vásárlásra jogosultak (visszatérítéses módszer) ↗ — új lapon nyílik meg
- Adóhatóság: International Tourist Tax ↗ — új lapon nyílik meg
- Adóhatóság: az International Tourist Tax mértéke ↗ — új lapon nyílik meg
- Brit külügyminisztérium: japán biztonsági tanácsok ↗ — új lapon nyílik meg
- smartEX: smartEX szolgáltatás ↗ — új lapon nyílik meg
- JNTO: autóbérlés és gyorsforgalmi útdíjak ↗ — új lapon nyílik meg
- Kyoto City Tourism Association (kyoto.travel): Utazás Kiotóba ↗ — új lapon nyílik meg
Források – a változat dátuma: 2026. november 3. Ellenőrizze a nyitvatartást, a megközelítést, a közlekedést és a feltételeket az utazása időpontjára. A hivatkozott források többsége angol nyelvű.
Fotók forrása
(4)
Az Ameya-Yokocho (Ameyoko), a tokiói Uenóban a vasút mellett futó piaci utca bejárata, a sarkon adómentes üzlettel
Fotó: AugustGresh — új lapon nyílik meg · CC BY-SA 4.0 — új lapon nyílik meg
Módosítások: Átméretezve és WebP formátumba konvertálva; megjelenítéskor a képernyőmérethez igazított képkivágással. · Eredeti fotó és licencadatok ↗ — új lapon nyílik meg
Seven Bank ATM-sarok Japánban; a bank automatái külföldön kibocsátott kártyákat is elfogadnak
Fotó: MIKI Yoshihito from Sapporo City,Hokkaido., JAPAN — új lapon nyílik meg · CC BY 2.0 — új lapon nyílik meg
Módosítások: Átméretezve és WebP formátumba konvertálva; megjelenítéskor a képernyőmérethez igazított képkivágással. · Eredeti fotó és licencadatok ↗ — új lapon nyílik meg
A JR East jegykapui Shinjuku állomás New South Gate bejáratánál, ahol az IC-kártyákat, például a Suicát az olvasóhoz érintik
Fotó: MaedaAkihiko — új lapon nyílik meg · CC BY-SA 4.0 — új lapon nyílik meg
Módosítások: Átméretezve és WebP formátumba konvertálva; megjelenítéskor a képernyőmérethez igazított képkivágással. · Eredeti fotó és licencadatok ↗ — új lapon nyílik meg
Az Osaka Metro Namba állomásának déli jegykapui és jegyautomatái; az Osaka Metro a kapuk külön olvasóinál érintéses bankkártyákat is elfogad
Fotó: MaedaAkihiko — új lapon nyílik meg · CC0 — új lapon nyílik meg
Módosítások: Átméretezve és WebP formátumba konvertálva; megjelenítéskor a képernyőmérethez igazított képkivágással. · Eredeti fotó és licencadatok ↗ — új lapon nyílik meg





